A versenyről a szoljon.hu-n is olvashattak |
Közös fellépés a Kincskeresőkkel Nem unatkoztunk az elmúlt hetekben. "Varázstarisznya"…avagy a székely legény esete kun leánnyal .....Erdő, erdő, kerek erdő….kerek Isten fája,….magyarok szép országa….kicsi ez a föld, nem veszik el benne sem székely, sem kun, egy se... elfér benne. Anyaföld táplálja, Isten atya vigyázza, Szűz Mária oltalmazza, a szeretet körül fogja. Székely és nagykun egy nyelvet fúj. Egy szív dobban, legyen bárhol... |
Az együttesünk fellépett a kunhegyesi Kun-módi kun hagyományőrző rendezvényén. [galéria megtekintése] Kun-módi ...avagy a kun hagyományok őrzése Kunhegyesen elnevezésű – a Földművelésügyi Minisztérium által támogatott HUNGARIKUM 2016 – pályázati program végéhez közeledünk. A 8-14 éves korosztály számára változatos, a kun népcsoport sajátos jegyeit még őrző, máig ismeret kulturális elemeket felmutató programok zajlottak az elmúlt hónapokban, a pályázó Kunhegyes Kultúrájáért Alapítvány révén. A magyar nép sokszínűsége, kulturális gazdagsága az évszázadok óta együtt élő különböző nemzetiségek sajátos értékeiből alkot egységet. Ebben az egységben találtak hazára az 1200-as években ... Tovább » |
A Nőnap köszöntésére a Nagykun Táncegyüttes ünnepi műsorral készült: "Három színe van a lánynak" Nőnapi gála |
2017. március 4. Farsang Kisújszálláson!! A fényképgaléria megtekintéséhez katt a képre |
Balázs-napi (február 3.) adománygyűjtő, köszöntő szokás. A 17. századtól a tanító javadalmának felsorolásában gyakran találkozunk a Balázs-napi koledával, kantációval (Blasiuscantatio), vagyis a Balázs-járással. Rozsnyón 1670-ben a Balázs- és Gergely-napi ajándékot említik, egy galgagutai (Nógrád megye) jegyzőkönyv elmondja, hogy Balázs-napkor a kántornak énekkel kell körüljárnia a falut. Úgy látszik, hogy kezdetben a Balázs-járás alkalmával a tanító tanítványaival járta sorra a falut, majd később már csak a fiúk jártak házról házra, elmondták éneküket, ezután ajándékot kaptak, ez a tanítót illette. A Balázs-járáskor mondott ének legrégibb szövege 1650 tájáról való, amelyet a gyöngyösi Ferenc-rendi kolostor könyvtára egyik kötetének tábla melletti védőlapján találtak. Az 1711-ből származó feljegyzés a „tót mester uraimék által behozatott” Balázs-napi ugrálást említi. A szokás a szlovák nyelvterületen, Cseh- és Morvaországban egyformán elterjedt volt. Cse ... Tovább » |