Nagykun Táncegyüttes Honlapja - Aprók oldala
Belépés
Honlap-menü
A fejezet kategóriái
Fontos hírek [124]
Kiemelten fontos hírek
Archívum [0]
Lefutott hírek
SZÜLINAPOS
Isten éltessen Dóri(19)!
Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0

;

HÚSVÉTI SZOKÁSOK, NÉPSZOKÁSOK

A húsvét ünnepe sok szálon kapcsolódik a tavasz érkezéséhez, a megújulással, a termékenységgel összefonódó népszokáskincshez. E népszokások általában nem épülnek be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn.
A húsvét előtti utolsó vasárnap, VIRÁGVASÁRNAP már a húsvéti ünnepsorozat része. Termékenységet segítő népszokás ezen a napon a zöldág-hordás, más néven villőzés. Az ággal megütögették a fiatal lányokat, menyecskéket. A barkaszentelés a keresztény és a "pogány” szokások ötvözetét mutatja. A virágvasárnapot megelőző szombaton a gyerekek barkát szednek. A barkát virágvasárnap a templomban megszentelik. A szentelt barkának bajelhárító szerepe van. A moldvai csángók fűzfasípot habajgatnak, ezzel "keltik fel” a tavaszt. Sok helyen zajos határkerülést tartanak, mellyel a rossz szellemeket űzik el.
Virágvasárnap és Húsvét közti hét a NAGYHÉT. A nagyhét szokásai a Bibliában leírtakat követik. NAGYCSÜTÖRTÖKön (zöldcsütörtökön) a Rómába ment harangokat a fiúk kereplőkkel helyettesítik. Ezen a napon valamilyen zöldet, parajt, salátát is esznek. Pilátus-égetés is e nap szokása, mikor a Pilátust jelképező bábut elégetik, megverik. A böjt régen hamvazószerdán kezdődött, mely onnan kapta nevét, hogy ekkor a templomban megszentelik az előző évi barka hamuját, megkenik vele a hívők homlokát, elhárítva a bajokat. Nagyböjt alatt sok helyen egy nap csak egyszer ettek, olajjal vagy vajjal főztek, zsírt, húst nem ettek, csak száraz növényi ételeket. Ma már nem ilyen szigorúak az egyház böjti előírásai, nem követelik meg a negyvennapos koplalást, a tilalom csak az utolsó hétre, NAGYPÉNTEK-re vonatkozik. Nagypéntek, Jézus kereszthalálának napja - gyászünnep. Az emberek a települések szélén lévő kálvária - dombokra vonulnak, s megállnak az egyes stációkat jelölő kápolnáknál, mintegy eljátszva Jézus keresztvitelének útját. A Mária-siralmak is ehhez a naphoz kötődnek. A templomokban az oltárokat letakarják, a harangok hallgatnak.
NAGYSZOMBAT
a feltámadás jegyében zajlik. Az esti körmenetek, a templomokban az új tűz gyújtása, mely Jézus és egyben a remény jelképe, azt adja hírül, hogy Jézus feltámadt, a megváltás közel van. Este újra megszólalnak a harangok. Nagypénteken a víz mágikus ereje lép előtérbe. Ismert mondóka: "Nagypénteken mossa a holló a fiát, ez a világ kígyót, békát rám kiált.” A rituális mosakodás jelenik meg a hajnali mosakodásban, melyet csak fiatal lányok végeztek, s mely bajelűző szereppel bírt. Friss folyóvíz kellett hozzá, s a következő mondóka: "Az én vizem folyjon el, az én szeplőm múljon el!” E naphoz jellegzetes ételek tartoztak - korpából készült savanyú leves, esetleg tojás. Van olyan vidék, ahol e napon kenyeret sütnek, melyet vagy megőriznek a következő nagypéntekig, vagy odaadják az első koldusnak. Sok helyen igen elterjedt a forró húsvéti kalács. A nagypénteken sötét, dísztelen templomokat nagyszombat reggelére virágokkal, zöld ágakkal díszítik fel. Ez a nap a másik őselem, a tűz ünnepe. Este a templomban az új tüzet ünneplik, melyet csiholással élesztenek, s a Krisztust jelképező húsvéti gyertyát ezzel gyújtják meg. Sok helyen szokás ilyenkor új ruhát felvenni, vagy legalább kalapot, kesztyűt.
A feltámadás napja HÚSVÉTVASÁRNAP. Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik - egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval.
A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a HÚSVÉTHÉTFŐ-i locsoláshoz tartozik. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány. Húsvéthétfő a vidámság napja. Magyarország egyes vidékein e napot vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás, az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. A víz tisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik. A mondai magyarázat szerint Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket. A locsolás ma is elterjedt szokás, kissé szelídebb formában, hiszen gyakran csak kölnivízzel locsolnak a fiúk, férfiak. A húsvétot követő vasárnap a FEHÉRVASÁRNAP. A húsvéti népszokások sorát ennek a napnak a szokása zárja. A lányok komatálat készítenek, elküldik egymásnak. A kosárba, tálra húsvéti tojás, kalács, ital kerül. Ezzel a lányok örök barátságot kötnek, s ettől kezdve komának szólítják és magázzák egymást egész életükben.

 Kata
 

 

 


Nagykunos pólók!!

Szavazzatok, melyik pólót látnátok magatokon legszívesebben...
(Katt a képre a nagyobb méret megtekintéséhez)


1. változat
 

2. változat
 

3. változat
 

English
Keresés
Naptár
«  December 2016  »
HKSzeCsPSzoV
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031
Kép-zelő
Magyar Néptánc
Körkérdésünk
Értékeld honlapomat
Összes válasz: 158
Barátaink:
Művelődési Ház

Kisújszállás honlapja

Terék József honlapja

MTA ZTI adatbázis

Majnik Zsolt galériája

Folkrádió

Hidak Fórum

Apte Művészeti Egyesület

Mentett bejegyzések
Copyright Nagykun Táncegyüttes © 2016