A húsvét ünnepe sok szálon kapcsolódik a tavasz érkezéséhez, a megújulással, a termékenységgel összefonódó népszokáskincshez. E népszokások általában nem épülnek be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn. 

A húsvét előtti utolsó vasárnap, VIRÁGVASÁRNAP már a húsvéti ünnepsorozat része. Termékenységet segítő népszokás ezen a napon a zöldág-hordás, más néven villőzés. Az ággal megütögették a fiatal lányokat, menyecskéket. A barkaszentelés a keresztény és a "pogány” szokások ötvözetét mutatja. A virágvasárnapot megelőző szombaton a gyerekek barkát szednek. A barkát virágvasárnap a templomban megszentelik. A szentelt barkának bajelhárító szerepe van. A moldvai csángók fűzfasípot habajgatnak, ezzel "keltik fel” a tavaszt. Sok helyen zajos határkerülést tartanak, mellyel a rossz szellemeket űzik el... Tovább